Az amerikai bankcsődök megmutatták, hogy a nemzetközi kockázatok elől az európai bankok sem tudnak elbújni. A magyar bankrendszer ugyanakkor rendkívül stabil és ellenálló a sokkokkal szemben – mutatta ki az MNB ma közzétett Pénzügyi stabilitási jelentése. Az extraprofitadó az áprilisi változtatással együtt is idén 250, a bankadó 80, a kamatstop második félévre történt meghosszabbítása további 100 milliárd forintjába kerülhet a bankszektornak. Az MNB-től kapott kamatbevételek növekedése azonban fedezetet nyújt számos extra tételre, tavaly például 675 milliárddal nőtt a szektor kamatjövedelme. A hitelezés érdemi lassulása és az ingatlanárak csökkenése egyelőre nem jelent érdemi kockázatot a bankrendszer számára a jegybank szerint, és magas likviditásuk miatt egyelőre nem szorulnak rá a lakossági betéti kamatok tömeges emelésére sem.
A lakossági és a vállalati hitelek kihelyezése egyaránt csökkent a negyedik negyedévben, az éves hiteldinamika lelassult. Általánosnak mondható a hitelkereslet csökkenése és a bankok szigorítási szándéka az MNB pénteken ismertetett „Hitelezési folyamatok” kiadványa szerint. A vállalati oldalon előre törtek a devizahitelek, a rövid lejáratú hitelek és a támogatott konstrukciók, a lakossági oldalon pedig mind a lakáshitelek, mind az igénybe vett CSOK-támogatások jelentős visszaesése látható.
Stabil és erős a magyar bankrendszer, még egy jelentősebb gazdasási visszaesést is minimális tőkehiánnyal vészelne át – állapítja meg az MNB imént közzétett Pénzügyi stabilitási jelentése. Egyelőre nem nő a nem teljesítő hitelek aránya a szektorban, és még az energiaválság miatt is csak korlátozott portfólióromlásra számít a jegybank, miközben a hitelkihelyezés jelentősen visszaeshet, ami a lakosságnál már elkezdődött. Az új kormányzati intézkedések idén mintegy 500 milliárd forintot vesznek ki a bankok kasszájából, ezek közül a csak idén 195 milliárdos terhet jelentő kamatstopot számos kritikával illette a jegybank elemzése.
Az MNB legfeljebb úgy hosszabbítaná meg a törlesztési moratóriumot, hogy csak a rászorulók maradhassanak benne 2021. augusztus 31-e után – hangzott el a Pénzügyi stabilitási jelentés mai online bemutatóján. A lakossági hitelek többségének több mint 3,5 évvel tolódna ki a futamideje, ha a moratórium 2022 közepéig fennmaradna, az érintettek kétharmada azonban nincs tisztában az adósságszolgálati következményekkel – figyelmeztettek a jegybanki elemzők. A vállalati hitelek 10%-át és a lakosságiak 12%-át látják sérülékenynek az MNB elemzése alapján. A bankszektor prudens céltartalékolással készült fel a hitelportfóliók minőségének romlására, tőkehelyzete és likviditása stabil, jövedelmezősége viszont romlott. A Növekedési Hitelprogram a következő hetekben, hónapokban a jelenlegi formájában véget érhet – árulták el a Portfolio kérdésére.
A járvány kitörése óta minden második vállalati hitelt a Növekedési Hitelprogram keretében vettek fel a cégek, a kkv-k esetében pedig 90 százalék ez az arány – derült ki az MNB mai online sajtótájékoztatóján, amelyen a legfrissebb Hitelezési folyamatok című kiadványt mutatták be. A lakosság esetében minden harmadik hitel kamattámogatott (jórészt babaváró hitel), vagyis az állami-jegybanki hitelprogramoknak nagy szerepük van mind a vállalati, mind a lakossági hitelezés megtámogatásában. A moratóriumban lévő vállalati hitelek aránya 2020 végére 39 százalékra csökkent, a lakosságiaké viszont nagyjából szinten maradt, 54 százalék volt.
A mostani krízis nem a hitelpiacról indult, és nem kell bankválságra számítani, de a magyar bankszektort is érzékenyen érinti a gazdasági visszaesés. Mi lesz a hitelekkel a moratórium után és mit mutat a hazai bankok aktuális állapotáról, jövőjéről az MNB Pénzügyi stabilitási jelentése? A jelentés készítői közül Nagy Tamás és Dancsik Bálint, a jegybank szakértői válaszolnak kérdéseinkre a Portfolio Pénzügy legújabb podcastjében.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Trump felszólítását követően jött az üzenet.
Egy fényképre figyeltek fel.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
